Arielle Wagner

Arielle Wagner

Külső

Kérlek, hogy hunyd le a szemed egy pillanatra és  képzelj el egy angyalt.  De ne egy olyan angyalt, akit mindenféle képeken vagy filmekben szoktál látni, hanem egy olyat, mint amilyen én vagyok. Jó ne fussunk fölösleges köröket, egyébként sem szeretem, ha valaki mellé beszél és mi tagadás szép vagyok és ezt bárki láthatja. Azt hiszem erre azt mondanák mások, hogy a mindenható jó kedvében volt, amikor engem megalkotott. Nem mondhatnám, hogy magas, de azért alacsony sem vagyok, nem mellesleg pedig a magassarkú mindenre megoldást jelenthet. Hosszú, aranyszőke hajam általában hullámokban omlik a vállaimra, de nem kampányolok az egyenesre vasalt frizura ellen sem. Ritka számba menő világos zöld szemem tökéletesen párosul a hajszínemhez és világos tónusú bőrömhöz. Vékony és kecses testalkatom van, de ettől függetlenül minden nőies formával is éppúgy büszkélkedhetek. Szeretem a divatot, de nem követni, hanem diktálni, ezért is aztán szinte mindig kitűnök a tömegből egyedi öltözékeimmel. Odavagyok a kiegészítőkért legyen szó bármiről, egy kalapról, ékszerekről vagy táskáról, nélkülük úgy érzem, hogy nem tökéletes a megjelenésem. Szeretem ha az emberek felfigyelnek rám, megismernek és beszélnek rólam, amiért pedig bőven teszek is, hiszen nem vagyok akárki, sőt mi több egészen különleges vagyok. Szeretek kihívó lenni, még sem a könnyű nőcske, sokkal inkább az elérhetetlen nő érzését keltem másokban.

Belső

Személyemet tekintve leginkább úgy tudnám jellemezni magam, mintha egy színésznő lennék, aki mindig az adott helyzetektől és az azokban résztvevő személyektől teszi függővé a viselkedését. Igen színészkedem és igen álarcot is viselek. Na de ki nem? Aki ennek ellenkezőjét állítja, az hazudik. Mérhetetlenül sokra tartom magam és képes vagyok elhihetni ezt másokkal is, mert nagyon meggyőző tudok lenni, főleg ha magamról van szó. Előfordult már, hogy hazugsággal és nem tiszta eszközökkel értem el a célom, de a szükséges jó ezt követelte meg és mint tudjuk a cél szentesíti az eszközt. És, hogy kinek volt jó? Természetesen nekem. Bizonyára önzőnek, törtetőnek, fellengzősnek és felszínesnek tartasz, amiért folyton csak ezt hallod: én, én, én. De mindenkinek saját maga a legfontosabb, csak annyi a különbség, hogy én ezt ki is mondom és egyértelműen fel is vállalom. Nekem nincs szükségem arra, hogy hátráltassanak, mivel az akaratom erős, így mindig megszerzem, amit szeretnék. Kevés embert engedek közel magamhoz, szeretem megtartani az elérhetetlen titulust, ami által mindenki csak vágyakozik utánam. Szeretek titokzatos maradni, amivel fent tudom tartani az állandó érdeklődést a személyem iránt. Mások erre azt mondják, hogy mindenkin átgázoló, manipulatív nőszemély, szerintem pedig csak céltudatos és ambiciózus vagyok.

Előtörténet

Kedves naplóm!
Ma letudtam az utolsó vizsgáimat, amelyek ha nem is a legfényesebb eredménnyel, de mégis csak sikerrel zárultak. Néhány tanár kicsit ideges volt, amiért én nem egészen úgy láttam bizonyos helyzeteket, mint ahogy ők, esküszöm ezek tényleg elhiszik, hogy engem érdekelnek a sületlenségeik, amiket összehordanak rólam. Aki kritikát alkothat és mondhat rólam az egyes egyedül én vagyok, mivel én szabom a korlátaim és én hozom meg a döntéseim. Nem tudom, hogy mégis hogy gondolták azt, hogy én több ezer oldalt el fogok olvasni, amikor még rengeteg tervet és ruhát kellett befejeznem. Nem veszik észre, hogy nincs rá időm? Komolyan mondom másodéves létemre hitetlenkedve figyelem, hogy nem tűnt fel nekik az elmúlt idő alatt, hogy ez már nem fog megváltozni, mindig is volt egy sorrend az életemben és nem miattuk fogok eltérni ettől. Úgy tűnik a tanáraim sem figyelnek rám eléggé, tisztára mint a szüleim. Kiskoromtól kezdve csak a parancsokat osztogatták, te ilyen legyél, te olyan legyél, ezt így csináld, azt meg úgy. Próbáltak olyanná formálni, amilyen soha nem akartam lenni, egy berögzött gondolkodású, karót nyelt úri hölggyé, aki naphosszakat képes felesleges fecsegéssel eltölteni az etikett szabályairól. Sosem törődtek velem, amikor arról lett volna szó, hogy együtt töltsünk egy kis időt, mindig találtak valami kifogást, hogy ki kerülhessék ezt a számukra igen kényes témát és erre a legjobban bevált mondat a " Sok a munka, dolgoznom kell. " volt. Persze egy idő után az ember megtanulja elfogadni azt, amit az élettől kapott és a saját maga javára fordítani. Anya halálával azonban minden megváltozott, mert akkor apa már legalább annyira figyelembe vett, hogy jó mélyen a pénztárcájába nyúljon és mindent megvásároljon, amire épp csak rápillantottam. Azt hitte, hogy a szeretet is megvásárolható, azt hitte pénzzel ki tudja tölteni azt az űrt bennem, ami már egészen kislánykoromtól kezdve ott lapul és egyre inkább csak nő. Talán depressziósnak kellene lennem vagy pszichológushoz kellene járkálnom, de mint mondtam az ember a saját javára fordíthatja a sorsának történéseit. Rám nem figyelt soha senki, de megtanultam kivívni magamnak az érdeklődő pillantásokat a viselkedésemmel, a szavaimmal, a megjelenésemmel vagy a puszta jelenlétemmel. " Bosszút álltam " azért, mert semmibe vettek és ma már elmondhatom, hogy az egyik legnépszerűbb diák én vagyok a suliban és nincs olyan személy, aki ne venne észre, aki ne tudná, hogy ki vagyok. Rólam mindenkinek van véleménye, mindenkinek számítok, ha nem is mindig jó értelemben, de visszaigazolás arról, hogy én is vagyok valaki. Csak éppenséggel mélyen belül tudom, hogy aki nekem számít, annak én még mindig csak egy senki vagyok. De majd egyszer ő is meglátja, hogy a tehetségemmel hírnevet fogok kivívni magamnak és boldogsággal fog eltölteni, amikor először utasíthatom vissza, mert nem lesz többé rá szükségem, nem kell többé a mocskos pénzen vett szeretete. Soha nem is kellett volna, ha egy kis törődéssel fordulnak felém és talán nem a nevelőnő az, akivel a legtöbb időt eltöltöm bizonyára másképp alakul ez az egész história. Talán én sem lennék ilyen, talán nem viselkednék így, talán az emberi kapcsolataim is másmilyenek lennének, ki tudja, ez már egy másik lapra tartozó történet. De így alakult és most már ezt kell elfogadni, ehhez kell tudni alkalmazkodnia mindenkinek. Nem csak nekem, de azoknak is, akik kontaktusba kerülnek velem.

Annalynne McCord ~ 20 ~ Divattervezők ~ titkos